ElÅ‘bb arra tanÃtott, hogy önmagamat szeressem, hogy aztán szeretni tudjam Å‘t. Ráébresztett, hogy a szÃvem elsÅ‘soban arra való, hogy engem (...) nem pedig arra, hogy mást szolgáljon. Azt mondta, hogy a múltam mindig elkÃsér majd, de minél jobban megszabadÃtom magam a tényektÅ‘l, és minél jobban figyelek helyettük az érzésekre, annál jobban fogom érteni, hogy a jelen pillanatában mindig van egy akkora üres tér, mint a sztyeppe, amelyet meg lehet tölteni szeretettel és életkedvvel.
Az emberek azt hiszik, hogy a szerelem valami szép dolog, pedig a sátán csapdája. De én érted még a sátánnal is megküzdök.
Ha még egyszer az életben szerelmes leszek, nem fogom vesztegetni az idÅ‘t. Azt hittük, fiatalok vagyunk, bÅ‘ven ráérünk még igazán szeretni. Szörnyű dolog Ãgy gondolkodni. Nem szabad Ãgy élni, várni a szerelemmel.